Maszk. Belépés. COVID teszt.Betegfelvétel. Leletek.Várakozás. Várakozás. Várakozás. Adatfelvétel. Egy napja koplalok. Folyadék alig. Fáj a fejem. Irány a kórterem. Ja, még nem. Újabb vérvétel. Újabb adatfelvétel. Na, most már irány a 406-os kórterem. Nővér kísér az ágyamhoz, bemutat.
Kedvesen mutatkozik be két szobatársam. Márta nénit két napja műtötték, de jön, megy, viccelődik, hihetetlen, de bennem érezhetően remény ébred, enyhül a feszültség.Mindhárman ugyanazzal a problémával vagyunk itt. Hajnival, másik szobatárs, csak hallgatjuk és kicsit reménykedünk benne, hogy két nap múlva mi is tudunk majd mosolyogni. Hamar megtaláljuk a közös témákat és kezdetét veszi a kuncogás, csiklandozó nevetés.
Marta néni 85 éves apró teremtés még a 150 cm-t sem éri el. Fantasztikus génekkel áldotta meg a természet. Bőre – túlzás nélkül ! – egy negyven évesnek is büszkeségére válna. Szeme kíváncsian fürkésző, szája szegletében huncut mosoly bújkál.
Egy vizsgálatra küldték. Gondosan megfésülködött, arcát finoman bekrémezte. A végén előhúzott egy visszafogott finom rúzst, ami a köntöst illetően eltért a dress codtól, de parányi tükrébe tekintve igazán elégedett volt,számára a megjelenés tökéletességét jelentette! Igazi NŐ!
Hihetetlenül nyitott és érdeklődő a világ dolgai iránt, nagyon tájékozott! Van véleménye, de nem bántó vagy rosszindulatú. Soha nem tolakodóan, de rengeteget mesél és mi boldogan hallgatjuk. Összeillesztjük saját emlékeink mozaikdarabkáit az általa felidézettekkel. Mennyi sok régi esemény éled újra, kerekedik ki!
Imádja a családját, unokáit ,kis dédunokáit és nincs kétségünk, ők is rajonganak varázslatos egyéniségéért. Éjjel, hogy ne zavarjon, pici rádióját fülhallgatóval használja. Időnként alig hallhatóan bele-bele dúdol a hatvanas évek slágereibe, kuncog a riportokon, megismételt rádiókabarékon.
Félálomban suttog. Családját sorolja, hazatérte után ki, miben tud majd neki segíteni. Majd csendesen átöleli a gyógyító álom. Nem is gondolnánk milyen sok, komoly betegség gyötri. Azt mondja, a teremtőnek még célja van vele, azért éli túl a súlyos kórokat. Szerintem a teremtő is nagyon szereti földi angyalkáját!
Hajnit behozzák a műtőből. Még alszik, nem hallja, amikor Márta néni már az ágya mellett áll és biztatja, hogy ez már csak sokkal jobb lesz. És persze igaza is lett. Minden jaj-sóhajra van simogató, nyugtató szava, mellyel szinte önti belénk az erőt.
Műtét után egy nappal már együtt sétáltunk az étkezőbe. Nyomorunk enyhítendő segít bennünket a tálca felbontásában és visszahelyezésében. Amikor egy ilyen séta után felájultan bújunk vissza ágyunkba, ő mesél érdekes és vicces dolgokat. Persze a nevetés is újra megjön, csak sokkal visszafogottabb fájdalmasabb formában, de nem bánjuk! Köhögés, tüsszentés, nevetés ilyenkor nem annyira kellemes!
Szépen gyógyult a mi kedves angyalunk és eljött a búcsúzás ideje . Nővérkék jöttek a szobába, jókedvű viziteket emlegetnek amin aztán újra nagyokat nevetnek. Kedves szavakkal köszönnek el tőle és jó egészséget kívántak kedvenc betegüknek! Hirtelen nem lettek teljesek nélküle a napok.
Hajnival mi szerencséseknek éreztük magunkat, hogy megismerhettük őt és egymást . Naponta emlegettük hiányát.
Azt mondják minden találkozásnak oka van, valamit tanít nekünk.
Manapság olyan sokan magukba fordulnak és válnak magányossá. A negatív gondolatok, pesszimizmus, apátia aztán megteszi romboló hatását! Bezárják a szívüket és szenvtelenül szemlélik a felkelő napsugarakat! Ő 85 évesen is élvezi élete minden pillanatát. Mindenben a jót, előre mutatót keresi.
Példa és erő volt számunkra tartása, életszeretete, optimizmusa, humora. Akarva akaratlanul húzott bennünket a gyógyulás útján. Őriznünk kell a tanítását, hogy majd mi is tovább adhassuk másoknak!
Köszönjük Márta néni! Jó egészséget és még sok-sok boldog évet kívánunk!
